Használt laptop, telefon, sőt még ruha vásárlásakor is éppúgy van kellékszavatossági joga a vásárlóknak, mintha új árut venne. Természetesen a kereskedőket sem akarja laposra préselni a jogszabály: az értékesítéskor ismertetett hibákkal kapcsolatban nem reklamálhat a vevő, és a Ptk. használt árucikkek esetén csak 1 év szavatosságot ír elő. Ha kissé kifakult piros ruhát vesz valaki a kilós boltban, akkor hiába jön vissza vele három nap múlva, hogy nem elég piros – ellenben, ha 4 hónap múlva elromlik a zipzárja, akkor nem küldheti el az eladó azzal, hogy „hiszen tudta jól, hogy használt, és akkor nagyobb eséllyel lesz baj vele”. A bizonyítási kényszer ugyanúgy fél évig a kereskedő vállát nyomja, mint az új termékekre vonatkozó kellékszavatosságnál, aztán további fél évig még foglalkozni kell a minőségi kifogásokkal, de már a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a probléma rendeltetésszerű használat mellett merült fel.
Érdekes kérdés a fentiek fényében, hogy a használtáru piacon sok helyen előforduló „plusz garancia” jelenség mennyire szabályos, illetve mennyire válik előnyére a kereskedőnek. A képlet elsőre egyszerű: növeljük a vásárlók bizalmát azzal, hogy a használt terméket kicsivel több pénzért még akkor is „sokáig” tudja majd használni, ha netán valami baj van vele. Hiszen aki „bagóért” vállalja a szervizelést vagy a cserét, az biztosan nem árul ócskaságokat! Ez tehát az üzenet, amit a kereskedő a vevőnek küld, és valljuk be, ez vásárlóként valóban növeli a biztonságérzetünket – még akkor is, hogyha a „garanciális” időszak nevetségesen kevés, mondjuk 3 hónap. Vessünk egy pillantást erre a kirakatra: jó márkájú használt mobiltelefont vásárolhatunk 21 ezer forintért – de 3 hónap garanciát kapunk hozzá, ha 26 ezret fizetünk, 6 hónapot, ha 31 ezret, és 12 hónapot, ha 36 ezrét adunk a készülékért. A reklámból nem derül ki, hogy egész pontosan mit takar a „garancia”. De ha abból indulunk ki, hogy csak a szavatossággal garantált jogokat biztosítja (javítás, csere, stb.), akkor valójában pontosan az történik, hogy a fogyasztóval a kereskedő pénzért megvásároltatja azt a jogát, amit amúgy a Ptk garantál: a 21 ezer forintos eredeti árhoz képest 5 ezret, vagy akár 10 ezret is legombol a vásárlóról az üzlet, miközben 3, illetve 6 hónapon belül nagy eséllyel mindenféle extra díj nélkül kellene a vásárlót kiszolgálnia, ha jogos minőségi kifogása merülne fel (hiszen a bizonyítás terhe ilyenkor még a kereskedőn van). Ez a felállás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és bírságolható – már a félrevezető, hiányos tájékoztatás is.
Természetesen előfordulhat, hogy egy használtcikk kereskedő azzal akarja magához láncolni fogyasztóit, hogy extra garanciális jogokat biztosít nekik némi felárért – szíve joga! De vigyázzunk, hogy ne táncoljunk vékony jégre: olyan ajánlatokat fogalmazzunk meg, amelyek valóban többletjogokat tartalmaznak!