Jótállásból alapvetően kétfajta van: amire jogszabály kötelez, és amit önként vállal a gyártó. Mielőtt tisztáznánk a pontos fogalmakat, itt kell leszögezni, hogy a köznyelvben használt “garancia”, amit gyakran alkalmaznak a jótállásra, jogilag nem létezik. Kötelező jótállást kell biztosítani a tartós fogyasztási cikkekre (1 év), a lakásokra (3, 5 és 10 év), valamint a húszezer forintnál drágább anyag és munkaköltségű szervizre (6 hónap). Önkéntes jótállást akkor szokott vállalni a gyártó, ha ezzel is ki akarja emelni: az általa gyártott telefon, autó, matrac annyira jó minőségű, hogy 1 évnél jóval több ideig feljogosítja a vásárlót, hogy a gyártási eredetű hibákkal kapcsolatosan reklamáljon, és intézkedést várjon el az értékesítőtől. Szívesebben vásárlunk drágább terméket, ha megígérik, hogy minőségi kifogásainkkal tovább fognak komolyan foglalkozni, vagy ha úgy véljük, hogy ezzel komoly szervizköltséget spórolhatunk meg. A szavatosság ugyan 2 évig védi a vásárlót, ám mint korábbi cikkünkben is írtuk, ebben az esetben 6 hónap után már a vásárló bizonyítja a hiba eredetét, míg jótállás esetén mindig a kereskedő bizonyít.
Kereskedőként három dologra kell nagyon odafigyelnünk az önkéntes jótállás kapcsán.
- A jótállás és szavatosság kapcsán az egyik legfontosabb dolog a bizonyítási teher. Az önkéntes jótállás kapcsán ez nem kérdés: ilyenkor végig a gyártónak kell bizonyítania. A bizonyítás tárgya pedig az, hogy a hiba az átadás előtt vagy után keletkezett. Szavatosság esetén annyiban is kevesebb a fogyasztó joga, hogy ott nem a hiba keletkezésének ideje, hanem a hiba gyártási eredete a bizonyítás tárgya.
- Az önkéntes jótállás ideje alatt nem kötelező ugyanazokat a feltételeket biztosítani, mint a kötelező jótállás 1 éve alatt (pl. nem kötelező jótállási jegyet adni), de ha a 2., 3. vagy akár 15. évre mást ígérünk a fogyasztóknak, akkor arról tájékoztatni kell őket valamilyen formában, hogy ne legyenek illúzióik. Ilyenkor szoktak előkerülni például az „1+2 éves jótállás”-szerű megfogalmazások a reklámokban, hogy már jó előre azt sugallják: a második periódus valami más lesz.
- Mi van akkor, ha a kötelező és az önkéntes jótállás is „érvényben van” és probléma adódik a termékkel? Akármilyen feltételeket is szabtunk az önkéntes jótállásban, a kötelező jótállás ideje alatt a jogszabályban garantált fogyasztói jogokat semmi nem írhatja felül. Ha nem indul a 11 hónapja vett „1 év vagy százezer kilométeres” jótállással eladott autó, és a hiba gyártási okokra vezethető vissza, akkor is érvényes rá a kötelező jótállás, ha 300 000 kilométert futott. Ellenben, ha a 25. hónapban kopogtatna a vevő ugyanazzal a hibával, ugyanazzal az autóval, már csak a saját költségén tudná megjavíttatni, hisz az önkéntes jótállás csak 100 000 kilométerig érvényes, a kötelező jótállás pedig a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.
Nem könnyű mindezt fejben tartani! Ha a minőségi kifogásokat a Panaszkezelő.hu-val kezeljük, a rendszer automatikusan figyelmeztet, ha a bizonyítási teher már a vevőre hárul.